Shakira – Múlt, jelen és jövő
Novemberi megjelenése óta megszakítás nélkül az amerikai eladási listák élbolyában tanyázik a kolumbiai származású Shakira első angol nyelvű albuma, a Laundry Service. A 24 éves énekesnő azonban komoly múltra tekint vissza Latin Amerikában, egyszer még Gabriel Garcia Marquez is meginterjúvolta, és az utóbbi két évben az Argentin elnök fiával folytatott viszonyát szellőztették a lapok. Ő magát olyan popzenésznek tartja, akiben rock & roll szív dobog, és mindeközben nem felejti el, honnan jött, hiszen hazájának népzenéje is meg-megcsillan dalaiban. És hát valljuk be, nincs olyan férfi, aki ne csorgatná a nyálát, amikor Wherever Whenever című dalához készített videójában hastáncosnőt megszégyenítően mozgatja csípőjét, közben hosszú szőke haját fújja a szél.
Úgy tudom, nagy családból származol, hányan is vagytok?
Igen, valóban így van. Én vagyok a legfiatalabb, és én vagyok az egyetlen közös gyermeke a szüleimnek. Apám első házasságából van öt bátyám és három nővérem. Apám nem unatkozott sokat a tévé előtt. (nevet)
Miről beszélgettetek, amikor összejött a család az asztal körül?
Apám intellektuális beállítottságú ember volt, mindig érdekes témákat találtunk. Szeretett költészetet tanítani nekünk, a politikáról mesélt, és mindig meghallgatta a véleményünket, ezzel számunkra is izgalmassá tette a társalgást. Persze mostanában már triviálisabb dolgokról beszélgetünk.
A színészetet is kipróbáltad.
Bevallom, borzalmas színésznő voltam. Tizenhét éves koromban szerepeltem egy szappanoperában, élveztem, mert új és furcsa dolog volt. Új helyre költöztem, az országom fővárosába, és igazi művészek között éltem. Olyan emberek vettek körül, akik tényleg hosszú évtizedekig játszottak, és elkötelezettséget éreztek a színművészet iránt. Akkoriban még túl fiatal voltam, és sok mindent túljátszottam. Nem is vagyok büszke arra az időre, tudod?
Azért lehetséges, hogy egyszer újra megpróbálod?
Nem hajtok utána, és nem is egy olyan dolog ez, amiről álmodozok, de megtörténhet, mert kíváncsi vagyok, hogyan teljesítenék más művészeti ágakban is. A zene mintha az ereimben csörgedezne, de szívesen kipróbálnám magam másban is, szóval miért is ne?
Mi a legkorábbi emléked?
Az, amikor az anyám megtudta, hogy a bátyám meghalt. Hat bátyám volt, de egyikőjük meghalt, amikor két éves voltam. Talán éppen ezért félek annyira a haláltól. Mindenféle halától, a szeretteimétől, az érzelmek, a kapcsolatok, a fizikai halától.
Ne haragudj, talán tapintatlanság megkérdezni, én mégis megteszem: hogyan halt meg a testvéred?
Balesetet szenvedett. Motorozott, és egy részeg elgázolta az autójával.
Borzasztó. Sajnálom.
|